A Kreatív Partnerség programok értékelése azt mutatja, hogy a „Creative Partnership” projektek az összes résztvevőre – a gyerekekre és szüleikre, tanárokra, iskolákra és a kreatív szakemberekre – is egyaránt pozitívan hatnak. Az iskolák dolgozói rendre úgy vélik, hogy a program hatására fejlődés indult el az intézményben, sokkal inkább diákközpontúvá vált a szemlélet, és olyan lehetőségek nyíltak meg, amelyekre korábban nem is gondoltak. A programban résztvevő diákok teljesítménye is szignifikánsan nőtt, ráadásul a szociokulturális szempontból hátrányosabb helyzetű diákok eredményei az országos átlagot is felülmúlták. A szülők a diákok beszámolói alapján váltak egyre kíváncsibbá az iskolában folyó programok iránt, aminek révén egyre inkább szerettek volna bekapcsolódni az iskolai életbe, és motiváltabbá váltak a gyerekek teljesítményével kapcsolatban ők maguk is.
A magyar program során bebizonyosodott az is, hogy a programban résztvevő gyermekek tudása az adott tantárgyban (esetünkben a matematika) szignifikánsan javult.
A Creativity Culture and Education szervezet kutatásai azt mutatják, hogy a Kreatív Partnerség programok azért sikeresek, mert a megszokottnál jóval kevésbé parancselvű és vezérelt nevelési gyakorlatot valósítanak meg. A Kreatív Partnerség azt a fajta tantermi gyakorlatot kívánja előmozdítani, amely a tanuló önálló gondolkodását ösztönzi, és ahelyett, hogy megadná a helyes választ erősíti a belső motivációt, az autonómia és az önhatékonyság érzését. Ezt a szemléletet testesítik meg a kreatív szakemberek, akiket a program bevon az osztálytermi folyamatokba. A Kreatív Partnerség keretében a tanulókat arra ösztönzik, hogy merjék vállalni a kockázatot, legyenek önálló, autonóm személyiségek, akik nagyfokú választási szabadsággal határozhatják meg nemcsak a munkájuk tartalmát, hanem a munkamódszereiket és az eredmény bemutatásának formáját is. Így a motiváció jelentős mértékben belsővé válik. A program által nő az önbizalom, fejlődik az önirányítási képesség, megerősödik a közösséghez tartozás érzése, és a tanulók egyre több jelét mutatják annak, hogy képesek rugalmasan kezelni az akadályokat.
A siker tényezői:
- Választási lehetőséget biztosít a tartalom és a módszerek terén mind a tanár, mind a tanuló számára
- Növeli a tanulók magabiztosságát és motivációját
- Önszabályozási, önirányítási technikákat alkalmaz
- Támogatja a tanulók kockázatvállalását és autonóm döntéseit
- Nem hagyományos iskolai térben új típusú diák-tanár kapcsolatokat teremt
- Kreatív tanulási-tanítási folyamatokat működtet
- Megváltoztatja a tanárok bevett tanítási gyakorlatát
A Kreatív Partnerség program értékelése
A Kreatív Partnerség program 2014-ben indult el a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, összesen 7 pécsi általános és középiskola bevonásával. A program részletesen kidolgozott – saját pedagógiai koncepcióra épülő – kipróbált tanár és művész képzési modullal, implementációs stratégiával és ütemezéssel, önálló pedagógiai eszköztárral, valamint mérés-értékelési rendszerrel rendelkezik. A programban eddig közel 1000 tanuló, 70 tanár, 70 művész és művészhallgató vett részt. A működtetés öt éve alatt, a programot folyamatos monitoring tevékenység kísérte, kísérleti és kontroll csoportos bemeneti és kimeneti kvantitatív méréssel támogatva. A mérési eredmények alapján elmondható, hogy a kísérleti csoportokban jelentősen, a kontroll diákok teljesítményét meghaladó mértékben nőtt a tanulók olvasási kiépültsége, és matematikai kompetenciája. A kísérleti osztályokba járó diákok a kontroll csoporthoz képest javítottak helyesen megoldott matematika feladataik arányán, és nőtt matematikai magabiztosságuk, valamint a program hatással volt a tanulók pozitív énképére, tanulási motivációjára, empátiájára és szociális kompetenciáira. Az erről készült angol nyelvű tanulmány itt elérhető.
2015-2019 között az OECD egy pilot programot indított, aminek kettős célja van: egyrészt, hogy a kreativitást és kritikai gondolkodást fejlesztő eszközcsomagot adjon a pedagógusok kezébe, másrészt, hogy a 2021-es PISA vizsgálatba bekerülhessenek a kreativitást mérő feladatsorok. E kompetenciák azért kerültek az OECD fókuszába, mert több kutatás is bizonyította, hogy a gazdasági versenyképesség fő motorjai éppen ezek a területek, viszont a munkáltatók visszajelzése alapján ezek hiányoznak leginkább a mai munkavállalókból. A két éves szakasz első felében öt ország vett részt (Magyarország, Thaiföld, Szlovákia, USA, Franciaország), a második szakaszban már 14 ország nevezett be.
Az első év során kidolgozásra kerültek a bemeneti és kimeneti mérést lehetővé tevő mérőeszköz-csomagok, elindult a tanórai munkát támogató pedagógiai-módszertani programcsomag fejlesztése, valamint az ezekhez kapcsolódó tanártovábbképzési-módszertani anyagok fejlesztése is. Az első év mérési eredményeit ún. nemzeti jelentésben, illetve nemzetközi jelentésben is bemutatásra kerülnek. A projekt második évében a fejlesztések véglegesítése és kipróbálása történik, valamint a második év mérési eredményeinek szintén egy nemzeti és egy nemzetközi jelentésben való összefoglalása. A program második évének végére a fejlesztett mérőeszköz-, pedagógiai-módszertani, és továbbképzési csomag a résztvevő országok számára szabadon hozzáférhetővé és használhatóvá válik.