2020 januárjában lezárult az öt évet felölelő, kreativitás mérésére és fejlesztésére irányuló az OECD CERI Kreativitás és Kritikai Gondolkodás Fejlesztése és Mérése az Iskolában Projekt . Az OECD projektnek, amelyben 11 ország vett részt, kettős célja volt: egyrészt, hogy a kreativitást és kritikai gondolkodást fejlesztő eszközcsomagot adjon a pedagógusok kezébe, másrészt, hogy a 2021-es PISA vizsgálatba a kreativitást mérő feladatsorok kerülhessenek be. A nemzetközi kutatás Magyarországon végzett felmérés két fordulójában mintegy 9 település 16 iskolájában 838 általános iskola alsó tagozatos és 817 felső tagozatos tanulót kérdeztek meg. A program magyar résztvevője a Kreatív Partnerség Magyarország program volt, a T-Tudok oktatáskutató intézmény fejlesztési programja. A nemzetközi projektben való részvételt a Pécsi Tudományegyetem és az Oktatási Hivatal is támogatta.
Az OECD projektnek kettős célja volt: egyrészt, hogy a kreativitást és kritikai gondolkodást fejlesztő eszközcsomagot adjon a pedagógusok kezébe, másrészt, hogy a 2021-es PISA vizsgálatba a kreativitást mérő feladatsorok kerülhessenek be. A kreativitás és kritikai gondolkodás kompetenciák azért kerültek az OECD fókuszába, mert több kutatás is bizonyította (például Világgazdasági Fórum), hogy a gazdasági versenyképesség fő motorjai éppen ezek a területek, viszont a munkáltatók visszajelzése alapján ezek hiányoznak leginkább a mai munkavállalókból.
Mérés mellett fejlesztés is zajlott
Ez az első olyan OECD CERI projekt, amelyben az OECD nem pusztán mérést és értékelést, hanem fejlesztést is végzett. Így nemcsak mérőeszközök, de egy olyan módszertani programcsomag is létrejött, ami segíti a pedagógusokat a kreativitás fejlesztésében. Ilyen például az az applikáció, amely képessé teszi a pedagógust arra, hogy kreativitás és kritikai gondolkodás fejlesztő tevékenységét, valamint a tanulók ez irányú fejlődését folyamatosan monitorozhassa az osztálytermi munkája során.
Magyarországon a pedagógiai keretrendszer fejlesztése mellett két tanévben bemeneti és kimeneti kérdőíves felmérésre is sor került a programban résztvevő Kreatív Partnerség programot alkalmazó és a keretrendszert is alkalmazó, valamint egyik eszközt sem alkalmazó kontroll iskolákban.
A két tanévben mintegy 14 iskolában 780 alsó tagozatos és 754 felső tagozatos tanulót kérdeztek meg. A minta felében történt beavatkozás, a másik felében nem, így ez utóbbi ún. kontrollcsoport tanulóival hasonlították össze az első csoport tanulóinak eredményeit. A magyarországi projekt esetén kiemelendő, hogy a kreativitás fejlesztése nagymértékben a hátrányos helyzetű iskolákra fókuszált. A magyar kreativitást fejlesztő program a mérési eredmények tükrében sikeresnek mondható.
A diákok két típusú tesztet és egy rövid kérdőívet töltöttek ki. Az első teszt egy matematikai és természetismereti kompetenciát feltérképező feladatsor, a második pedig egy matematikai kreativitást mérő online teszt volt. A mérés során a tanulók kreatív, játékos feladatokat oldottak meg, amely arra sarkallta őket, hogy minél több jó megoldást keressenek, és megismerjék és megszeressék a matematika világát. A tanulói háttérkérdőívek a diákok tanulási motivációját, az egyes tantárgyakhoz fűződő érdeklődésüket, illetve a szabadidős tevékenységeiket térképezte fel.
A program eredményei
A KP Programot és/vagy a pedagógiai keretrendszert (rubric) használó iskolákban az alsó tagozatos diákok körében szignifikánsan növekedtek a matematika pontszám eredmények a vizsgált időszakban a kontrollcsoporthoz képest. Ugyanígy szignifikáns változást érzékeltek a tanulók a tanári viselkedésben, megnövekedtek a kiscsoportos, illetve a több jó megoldást is megengedő feladatok a matematika órákon. A lányok esetében pedig szignifikáns javulás volt tapasztalható a kreativitásra utaló több megoldás feltételezését igénylő ún. divergens feladatok megoldása esetében.
Németh Szilvia, oktatáskutató, a program magyarországi koordinátora elmondta: „A nemzetközi projekt egyértelműen megmutatta, hogy a kreativitás és kritikai gondolkodás fejlesztése egyértelműen lehetséges bármilyen szaktantárgy normál tanórai keretében. Ehhez arra van szükség, hogy ez a fejlesztési szempont folyamatosan képviselve legyen az óratervezésnél. Az ún. kreatív pedagógiai módszertan alkalmazása nagymértékben megtérül, hiszen bármilyen tantárgyról legyen is szó, a gyerekek érdeklődése megnő, és azok is örömüket lelik a munkában, akik korábban nem lelkesedtek az adott tantárgy tanulása vagy az iskola iránt. A programban résztvevő egyik tanuló visszajelzése szerint kiderült, hogy a tanulás is lehet izgalmas és kockázatos, nemcsak a videojáték”.